Bőven lehetett 10% felett keresni egy részvénytúlsúlyos pénztári portfólióval tavaly, de a hozamok nullától közel 16%-ig is szóródtak attól függően, hogy ki milyen önkéntes pénztári portfóliót választott magának. Aki mert kockáztatni, a magán-nyugdíjpénztári portfóliók többségével is 8-12% körüli hozamokat érhetett el.
Egy év alatt több mint 300 milliárd forintot vesztettek a pénzpiaci alapok, így ma már csupán 665,7 milliárd forintot kezelnek. Ha ez így megy tovább, az egykor még legnagyobb kategóriának számító pénzpiaci alapokban 2 év múlva gyakorlatilag egy forint sem marad. A pár éve még 5-6%-os éves hozamot is felmutatni tudó alapok befektetői örülhetnek, ha tavaly nem mínuszban zárták az évet, nagyon kevés olyan pénzpiaci alap volt ugyanis a piacon, amely pozitív hozamot tudott volna felmutatni. Egyelőre nem látszik, hogy érdemben javulna a helyzet: a globális hozamkörnyezet továbbra is nagyon alacsony, a nyáron életbe lépő EU-s pénzpiaci rendelet pedig még szigorúbb szabályokat hoz a már most is nyűglődő alapok számára.
A globális és hazai részvénypiaci szárnyalás a magyar részvényalapoknál is érezteti pozitív hatását, tavaly a részvényalapokban kezelt vagyon több mint 30%-ot emelkedett 380 milliárd forint körüli szintre. A nagy kereslet mellett a hozamok is hozzájárultak a vagyonbővüléshez, tavaly alig volt olyan alap, amely mínuszban zárta volna az évet. 2017-ben a közép-európai részvényalapok bizonyultak a legjobb választásnak, ezekkel 30% körüli hozamokat is zsebre lehetett tenni. Az sem járt rosszul, aki a magyar részvénypiacot lekövető alapoknál maradt, többségükben ezek is hozni tudták a 20% körüli vagy a feletti hozamokat, de a korábbi 1-2 év slágerének mutatkozó orosz kitettségű alapokkal tavaly bukni lehetett, igaz, a 3 éves évesített hozamok alapján továbbra is attraktívak.
Az abszolút hozamú alapok mellett az ingatlanalapok is átlépték 2017-ben az ezermilliárd forintos kezelt vagyont, amelyben nagy szerepe van a már évek óta tartó hazai ingatlanpiaci felfutásnak. Tavaly nem volt olyan alapkategória, amely annyi pénzt vonzott volna be, mint az ingatlanalapok, a teljes kezelt vagyon közel harmada a 2017-es év termése. Bár az újonnan beáramló pénzek java része a legnagyobb alapoknál csapódott le, a legnagyobb, 9-10%-os éves hozamokat nem ezekkel, hanem a kisebb kezelt vagyonú alapokkal lehetett elérni tavaly.
Ma indul útjára a pénz-, tőke- és befektetési piaci szereplők életét felforgató uniós irányelv, a MiFID 2. A piaci szolgáltatóknak számos kihívással kell szembenézniük és még több elvárásnak megfelelniük, de a befektetők sem dőlhetnek hátra, az új szabályozás ugyanis több ponton is megváltoztatja az eddigi befektetési folyamatot. Mostani cikkünkben összeszedtük, milyen fontosabb változásokra készülhetnek mától a befektetők, és milyen fontosabb előírásoknak kell megfelelniük a pénzügyi és befektetési szolgáltatóknak.
Sosem kezeltek annyi pénzt az abszolút hozamú alapok, mint 2017-ben, a jó hozamoknak és a 240 milliárd forintnyi nettó tőkebeáramlásnak köszönhetően mára több mint ezermilliárd forint sorsáról döntenek az alapok kezelői. A legmagasabb éves hozamokat azok tudták zsebre tenni, akik mertek kockáztatni. Három olyan alap is volt tavaly, amely 10% felett hozott befektetőinek, köztük az OTP Supra, amely nemcsak jó teljesítményével, de elképesztő nagyságú kezelt vagyonával is kivívta a figyelmet. A HOLD (korábban Concorde) alapjai ezúttal az alapkezelőtől szokatlan módon rosszul teljesítettek, az OTP viszont nemcsak a hozamokban, de az értékesítésben is brillírozott: a piaci állománynövekedés kétharmadát az ő abszolút hozamú alapjai hozták.
Több rekord is született 2017-ben a hazai befektetési alapok piacán: a szektor idén először lépte át a 6000 milliárd forintos kezelt vagyont, a kötvényalapok mellett már az ingatlanalapok és az abszolút hozamú alapok is ezermilliárd forint feletti vagyonnal bírnak. Az idei részvénypiaci rali kedvezett a részvényalapok felfutásának, a kezelt vagyon látványos bővülése mellett ez a kategória hozta idén a legtöbb, 10% körüli hozamot a befektetőknek. Mostani cikkünkben körbejártuk, melyek voltak a legfontosabb történések idén a magyar befektetési alapok piacán, milyen fontosabb vagyoni és népszerűségi változások történtek az elmúlt években, mely alapok voltak a legkeresettebbek és mennyire támasztják ezt alá a hozamok.
Hét nap, és életbe lép a pénz-, tőke- és befektetési piacot felforgató MiFID 2-es irányelv, ami nemcsak az európai, hanem a világ több részén működő piaci szereplőnek is fejtörést okoz. A nagyobb transzparenciára és erősebb befektetővédelemre fókuszáló irányelvvel kapcsolatban azonban máig sok a kérdés, így az indulás előtt összeszedtük, hogy termékfejlesztés, MiFID-tesztek, befektetési tanácsadás, ösztönzők vagy költségtranszparencia oldaláról milyen kihívások várnak a piaci szereplőkre, és kitérünk arra is, milyen szerepe van egy másik irányelvnek, a PRIIPS-nek az egész folyamatban.
Nagy a hasonlóság a Mészáros-papírok és a bitcoin között: az emberek többsége nem tudja, mit vesz, de mivel mindenki azt veszi, ezért úgy véli, csak felfelé mehet az árfolyam, ezért ő is beszáll - mondta el véleményét a magyar és nemzetközi "sikersztoriról" a Portfolio-nak adott interjújában Horváth István, a K&H Private Banking igazgatója. Szerinte érdemes óvatosnak lenni a Mészáros-papírokkal és a bitcoinnal, és csak annyi pénzzel beszállni, amit nem sajnál az ember, ha rosszra fordulna a helyzet. Szó volt arról is, érdemes-e még beszállni a részvénypiaci raliba, mi lehet jó befektetési lehetőség 2018-ban és melyek most a magyar privátbanki piac legfontosabb aktualitásai.
Legtöbbször, amikor arról van szó, melyek a legokosabb nemzetek a világon, többnyire az IQ-ról és a Nobel-díjról hallunk. De vajon tényleg ezek a számok az igazi fokmérői az okosságnak? Tényleg elég csak azt nézni, mennyi az átlag IQ, vagy hogy hány Nobel-díjat nyert egy ország? Cikkünkben utánajártunk annak, milyen sorrendet lehet felállítani a világ országai között az IQ, a Nobel, és még olyan neves díjak mentén, mint a Brain, az Ábel vagy a Wolf. Megnéztük azt is, hogyan változik a sorrend, ha a népességszámra arányosítjuk az elnyert díjakat. És ami kiderült:ha a közvélekedéssel ellentétben Nobel-díjban nem is, a Brain- és az Abel-díjakban népességarányosan elsők vagyunk a világon.
Jelentős különbségek vannak az európai országok között, ha befektetési alapokról van szó, a nyugati országokban inkább a részvény- és vegyes alapok a keresettebbek, míg pénzpiaci alapokat a németeknél vagy osztrákoknál, de még a szlovákoknál és a cseheknél sem nagyon találni. A Portfolio által gyűjtött adatokból kiderül az is, hogy a magyar ingatlanalap-imádat nemcsak a visegrádi országokat, de egész Európát is felülmúlja, sehol sem olyan magas az ingatlanalapok aránya a befektetési alapok piacán, mint nálunk.
Árgyelán Ágnes, a Portfolio újságírója is Junior Prima elismerésben részesült sajtó kategóriában. Idén hatan vehették át a KAVOSZ Zrt. által támogatott díjat.
Egyre több szó esik az utóbbi időben a visegrádi országok szorosabb együttműködéséről, igaz, vannak még bőven konfliktushelyzetek a V4-ek között. Az együttműködési törekvések apropóján megnéztük, milyen fontosabb különbségek vannak a lengyel, magyar, cseh és szlovák alapkezelői piac szerkezetében. Kiderítettük, tényleg egyedi-e a magyarok ingatalanalap-imádata, és megnéztük azt is, hogy a csehek, a lengyelek és a szlovákok is ódzkodnak-e annyira a részvényektől, mint ahogy a magyarok. Egy azért biztos: lélekszámarányosan Magyarország a győztes a befektetési alapokban tartott vagyon szempontjából.
A Portfolio Öngondoskodás 2017 konferenciához kapcsolódó kérdőívünknél ígértük, hamarosan kiderül, hogy állnak a Portfolio olvasói az öngondoskodás témaköréhez. Az Erstével közösen végzett kutatás eredményei mellett a cikkben szereplő ábrák a konferencia szakmai közönségének válaszait is tartalmazzák, így még szélesebb körű összehasonlítási lehetőséget kapunk arra, miben gondolkodik másként egy átlagos magyar, egy Portolio-olvasó és egy szakmabeli. Érdekes eredmények születtek.
Még maguknak a privátbankároknak sem volt idejük hozzászokni, hogy néhány hete új névvel, új arculattal megy tovább a Concorde Alapkezelő. A Concorde Értékpapír saját alapkezelőjének elindulásakor világossá vált, hogy a névváltást nem lehet tovább húzni, de hogy a választás miért éppen a HOLD névre esett, arról Bilibók Botond, Szabó László, Móricz Dániel és Cser Tamás beszélt a Portfolio-nak. Persze rákérdeztünk a magyar piac emblematikus szereplőjének jövőbeni terveire, a külföldi terjeszkedésre és azt is elárulták, hogyan esett éppen rájuk a világ legnagyobb állami alapjának a választása.
Egyre több magyar milliomost szolgál ki a hazai prémium banki szektor, a Portfolio Prémium Banki Felmérése alapján már több mint 200 ezer ügyfélszámlát kezelnek a szolgáltatók. A prémium banki magasabb színvonalú kiszolgálást sok banknál már havi 200-300 ezer forintos havi számlajóváírással is igényelni lehet, a másik lábon 2 millió forintos megtakarítás is elég ahhoz, hogy valaki prémium ügyféllé váljon. A felmérésből kiderül az is, hogy a vidékről egyre inkább a főváros felé tolódik a prémium ügyfelek koncentrációja.
Közelít a 4000 milliárd forinthoz a hazai privátbanki szolgáltatóknál kezelt vagyon, ezzel az egy ügyfélre eső vagyon már majdnem eléri a 100 milliót. A Citigold ügyfeleinek köszönhetően az Erste Bank nőtt a legjobban kezelt vagyon és ügyfélszámla tekintetében. Mindeközben fokozódik a piaci koncentráció, az öt legnagyobb szolgáltató kezében van a piaci összvagyon 74%-a. Az idei féléves adatokban találunk azért olyat is, ami nem változott: a privátbanki szolgáltatók továbbra is a szabályozói és piaci környezettől tartanak a legjobban, miután a januárban életbe lépő MIFID 2. a teljes magyar befektetési piac eddigi működését felforgatja.
Jelentősen átrendeződött tavaly a befektetési alapok piaca, a friss adatok szerint bár összességében nőtt a befektetési alapok költségterhelése, ez nem a költségek növelésének, sokkal inkább a megváltozott befektetési trendnek köszönhető: egyre többen veszik ugyanis a magasabb hozamokat ígérő, de cserébe magasabb díjakkal is dolgozó alapokat. A pénzpiaci és tőkevédett alapokat nem keresik, az abszolút hozamú és ingatlanalapokat viszont annál inkább. És miközben az alacsony hozamoktól, a költségcsökkentésektől és a MIFID 2-től hangos a piac, kiderült: még a válság előtt sem volt olyan nyereséges a szektor, mint tavaly.
Az MNB legfrissebb adatai szerint tavaly az önkéntes pénztári szektor által kezelt vagyon közel 84%-a koncentrálódott a tíz legnagyobb szereplőnél. Ahhoz képest, hogy a legnagyobb önkéntes kasszának számító OTP közel akkora vagyont kezel, mint a négy megmaradt magánnyugdíjpénztár összesen, a magánkasszák legnagyobb portfóliói kenterbe verték hozamok terén az önkéntes kasszákat. Hat ábrán gyűjtöttük ki a legérdekesebb adatokat.
Az első féléves adatok alapján az önkéntes és magánkasszák 3-4%-os hozamokat hoztak a tagoknak, a jobb teljesítmény a második negyedévben is a magánnyugdíjpénztárakat jellemezte, ahol a portfóliókban jóval hangsúlyosabb a részvények aránya. Az MNB friss adatai szerint az önkéntes pénztárak taglétszáma nőtt, miközben a magánkasszáké csökkent, de mindkét pénztártípusnál nőtt a kezelt vagyon.
Erőset lépett a fogyasztóvédelem.
150-200 milliárd forintnyi plusz forrást húzhat így be az állam.
Eddig 26 főt kapcsoltak le.
Előásták Robert F. Kennedy Jr. múltbéli nyilatkozatait.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
